Tel-Avivban, a Földközi-tenger partján sok a fürdőző, a város piacán alig lehet lépni a tömegben. A város éli megszokott életét. Ezt tapasztalta 2014 szeptemberének első felében helyszínen járt munkatársunk.

Semmi nyomát nem látni annak, hogy nyáron Tel-Avivtól alig nyolcvan kilométernyire harcok folytak, s az augusztus végén életbe lépett, és remélhetően tartósnak bizonyuló tűzszünet is elsősorban a lelkekre hatott kedvezően, mert a város forgataga ugyanolyan szeptemberben is, mint volt a nyár bármelyik napján – mondják az itt élők. „Még két rakétatámadás, és elkésünk a színházból” – e helyiek körében népszerűvé vált mondás jól fejezi ki a tel-aviviak hozzáállását az eseményekhez. Igaz, ehhez az is kell, hogy sikeresen működjön a Vaskupola, azaz a rakétaelhárító légvédelmi rendszer, mely hibátlanul látta el feladatát 2014 nyarán, és megvédte a lakott településeket a Gázából kilőtt rakétáktól.

Annak ellenére, hogy a nyár és az ősz eleje még holt szezonnak számít, Tel-Avivban is sok a turista. Külföldi és hazai egyaránt. Igen, a hazai, mert nyáron és az ősz első felében inkább a belföldiek kelnek útra. Jobban is bírják a meleget: a 30 Celsius-fok feletti tartós hőmérsékletet, mely ráadásul roppant magas páratartalommal is párosul a Földközi-tenger közelsége miatt.

A helybéliek amúgy is szeretnek kirándulni. Kedvelt úti cél Tel-Aviv, a mindig lüktető város: kiváló tengerparti szakasszal, szállodasorral, élénk éjszakai élettel. A hazai utazók nemcsak szabadságuk idején, hanem hétvégeken is bátran kelnek útra, a családok akár kisgyermekeikkel is. Az országban a szombat a munkaszüneti nap, de aki teheti, már pénteken elindul. A külföldi turisták körében utazási főszezonnak inkább az október és a november számít, majd február végétől a teljes tavaszi időszak, május végéig.

Tel-Aviv egyszerre kis Manhattan a városközpont felhőkarcolóival (irodaházként, szállodaként, bevásárlóközpontként működnek), Bauhaus stílusú házaival; és szép tengerparti nyaralóhely homokos tengerpartjával; a várossal egybenőtt Jaffával pedig gyönyörű történelmi kirándulóhely, pompás kilátással a felhőkarcolókra és a tengerre.

A tengerparton szállodasor húzódik, előtte a tengerben kialakított kis öblök fékezik meg a nagy hullámokat. A sekély part menti sávon még szeptemberben is elérheti a víz hőmérséklete a 28–30 Celsius-fokot. Vitorlások futnak ki a kikötőből, szörfösök merészkednek ki a nyílt tengerre, kicsik és nagyok ismerkednek a búvárkodással, az úszás, lubickolás és napozás pedig természetesen a legnépszerűbb pihenési forma.

Az egészséges életmód iránti igényről tanúskodik, hogy a városban a játszóterek mellett ingyenes nyilvános kondiparkok is működnek, gépekkel jól felszerelten. Tel-Avivban hosszú évek óta jól működik a közösségi biciklihálózat, a tengerpart közelében pedig sokan bicikliznek, futnak a kijelölt, kiépített utakon.

Minderről a kisszámú magyar újságírócsapat is meggyőződhetett, ahogy arról is, milyen élénk élet folyik a város élelmiszerpiacán. Arabok, drúzok, zsidók kínálják portékájukat, a számunkra egzotikusnak számító gyümölcsöktől a megannyi ízesítésű baklaván át a fűszerekig. Természetesen kapható gránátalma, amit kívánságra ki is facsarnak nekünk, mangó, datolya, füge.

A növények, fűszerek közül választhatunk zsályát, izsópfüvet (zaatart), vadvízi tormát (állítólag növekszik tőle a férfipotenciál), édesköményt, koriandert. Kérhetünk drúz pitát, amit labanéval, házias krémsajttal töltenek meg, vagy tabulét, azaz libanoni salátát bulgurral, megannyi zöldséggel, fűszerrel. Sok formájában vehetünk szőlőt, paradicsomot – feltéve, ha hozzájutunk valamelyik pulthoz, akkora az emberáradat.

Az élelmiszerpiac tőszomszédságában keddenként és péntekenként vonulnak piacra a művészek, akik festményeiket, ékszereiket, fából, fémből készített tárgyaikat kínálják. Akad, aki érdekes, háromdimenziós – kőből, rézből, fából készített –, bekeretezett tájképeket kínál (fotózni sajnos nem engedte őket).

Bolhapiaccal találkozhatunk Jaffában is. A világ egyik legrégebbi városa, mely egy dombságra épült a tenger partján, ma már egybenőtt Tel-Aviv déli részével. Méltóságteljesen magasodik a dombtetőn a Szent Péter-templom, apró szűk kis sikátorok emlékeztetnek a régmúltra. Az egykoron nagy jelentőségű kikötő ma már a helyi halászok birodalma. A hírneves piacon aztán minden kapható, ami egy ócskapiac jellemzője, de ha a helybéliek ügyesen nézelődnek és vásárolnak, akár egy lakás bútorzata is összeállítható itt. Az egyik árus a székek, bőröndök és asztalok mellett fotókat is kínál: Izrael történelme elevenedik meg a felnagyított képeken, melyek iroda, lakás, üzlet díszleteként is jól mutathatnak. Ez illik is abba képbe, melyet itt és most tapasztalhatunk: az itteniek büszkék múltjukra, történelmükre, elődeikre, akik országot alapítva teremtették meg utódaik előtt a jövő lehetőségét, s nagy nemzeti büszkeséggel teremtettek egy fejlett társadalmat, gazdaságot. Hisz a mai felhőkarcolók nemcsak egy modern város jellegzetességei, hanem egyben egy jól működő gazdaság jelképei is.

Jaffa külvárosaként jött létre csaknem százharminc éve Neve Tzedek, melyet ma Tel-Aviv legrégebbi kerületeként tartanak számon. Szűk utcákban, sikátorokban, zsúfoltan éltek itt egykoron az emberek, ám ma már az ötletesen felújított kis házak művészek keze nyomát sejtetik. E környéken is érdemes barangolnunk.

Visszatérve Tel-Aviv központjaiba (több is akad közülük), érdemes elsétálnunk a régi kikötőbe. Harminc évig szolgálta ki a teherszállító hajókat, míg 1965-ben bezárták, mert a sekély vízben már nem tudták fogadni a nagy monstrumokat. Mára sétáló- és szórakozónegyeddé varázsolták az egykori raktárakat és a környéket. Éttermek, kávézók, butikok, kis piacok, sportpályák(!) várják a helybélieket és a turistákat nap közben és este, éjszaka is.

Ha a tengertől beljebb keresünk látványos helyet és szórakozási lehetőséget, keressük fel a Sarona-negyedet. Európából kivándorolt német templomosok építettek maguknak szép kis cseréptetős házakat itt 1870-től 1939-ig. A parkok övezte telep épületeit szépen felújították, bevásárlóközponttal bővítették, és ma az éttermekkel teli kis házak szigetként helyezkednek el a környező felhőkarcolók között. A közelben magasodik az Azrieli Központ három, egy négyszögletes, egy háromszög alakú és egy kerek tornya.

Sok fiatal a Rotschild Boulevard-t választja esti szórakozási helyéül. A fákkal szegélyezett sugárúton biciklisáv is van, így még könnyebben elérhetők a bárok, éttermek. Néhány ház a Bauhaus-stílus jegyében épült, egy-egy épület múzeumot rejt magában, mások történelmi események színteréül szolgáltak.

A magyar újságírócsoport saját szemével láthatta, hogy Tel-Avivban az élet a megszokott kerékvágásban zajlik. Profi idegenvezetőnk, Bodrogi Zsuzsa lelkesen járta velünk a várost, minden részletre kiterjedően mesélt múltról, történelemről, jelenről, az itt élők munkájáról, örömeiről, nehézségeiről. Több mint húsz éve költözött ki Izraelbe, s szinte azóta idegenvezetőként ismerteti meg az országot a Magyarországról érkezőkkel.

Vele utazunk tovább északra: Akkóba, Haifára, Caesareába, majd Jeruzsálem felfedezése után az ország középső tájaira, többek között a Holt-tengerhez.

Fotó és szöveg: Falus Tamás

(A felvételek 2014 szeptemberében készültek)

forrás: http://www.azutazo.hu